rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Európai állampolgári jogok: írott malaszt?


Európa

Európai állampolgári jogok: írott malaszt?

El lehet menni – ez az első és egyetlen uniós állampolgári jog, ami a spanyol fiataloknak eszébe jut.

- Én pont annyira érzem magam európai állampolgárnak, mint spanyolnak – vallja Jorge Fernández de los Ríos, fiatal spanyol pedagógus – de nem érzem, hogy akként kezelnének. Nincs beleszólásom a dolgokba, ezért nem is kezelnek európai polgárként.

Mit jelent európai polgárnak lenni? Zárt ajtókba ütközünk, ha azt szeretnénk, hogy tiszteletben tartsák a jogainkat Európában? Ezt vizsgálja az Európai Állampolgárság című jelentés.

- Az anyagot az emberek visszajelzéseire alapoztuk – mondta az Euronews-nak Nathalie Stockwell, az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatóságától. – Egy éve kezdtünk el egy nagy konzultációt. A jelentés ezt foglalja össze: milyen változásokat szeretnének az európai polgárok, hogy jobban érvényesíthessék a jogaikat, hogy jobban kihasználhassák azokat a lehetőségeket, amelyeket az Európai Unió nyújtani tud.

De milyen lehetőségekről van szó? Az első ilyen jelentés 2010-ben megállapította, hogy az emberek nincsenek tisztában a jogaikkal. Mi a helyzet ma? Spanyol egyetemistákat kérdeztünk Madridban.

- A szabad mozgás joga Schengenen belül, ide értve az Egyesült Királyságot és az északi országokat – kezdte magabiztosan egy egyetemista, de több jogot nem tudott felsorolni. A többiek is csak ezt az egy uniós állampolgári jogukat tartották számon.

A jelentés szerint fontos az európai polgárok tájékoztatása a jogaikról, ami szükséges ahhoz, hogy az emberek jobban részt vegyenek a politikában. További cél a bürokrácia enyhítése, az áruk szabad mozgásának elősegítése, a kiszolgáltatottak védelme és végül egy valódi közös munkaerőpiac megteremtése.
Éppen a munkaerőpiac az egyik olyan terület, ahol nehéz száz százalékig európainak érezni magunkat. A gyakornoki programok ahelyett, hogy segítenének, lassítják a fiatalok belépését a munkaerőpiacra.

Spanyolországban drámai a helyzet. Huszonhatmillióan vannak munka nélkül Európában, közülük hatmillióan Spanyolországban. Görögország után itt a legmagasabb a munkanélküliség. Még drámaibb a helyzet, ha a huszonöt év alatti fiatalokról van szó: Spanyolországban 57%-uknak, Görögországban 62%-uknak nincs munkája. A válság és a megszorítások miatt a tüntetések mindennaposak Madridban. Egyre több munkanélküli kényszerül kétes vagy bizonytalan munkák elvállalására – mindebben a gyakornoki programok is fontos szerepet játszanak.

- Huszonöt múltam. Huszonkét éves koromban végeztem, és még soha életemben nem volt rendes munkaszerződésem – meséli Jorge Fernández de los Ríos, akit most is hosszú távú gyakornoki szerződéssel alkalmaznak. – Önkéntesként dolgoztam itt és külföldön, amit talán szakmai gyakorlatnak, vagy gyakornoki programnak lehet nevezni.

- Vagy otthon maradok – folytatja – és akkor nem tudok pénzt keresni, önállóvá válni, megházasodni. Vagy rabszolga-státuszban dolgozom. Csak ezt most nem rabszolgaságnak hívják, hanem szakmai gyakorlatnak.

A gyakornokok egyre kevesebb pénzt kapnak a munkájukért. Ezért az Európai Ifjúsági Fórum, amelynek tagja a spanyol Ifjúsági Tanács is, javaslatot tett egy Európai Gyakornoki Charta létrehozására.

- A szakmai gyakorlatok célja, hogy segítsék a fiatalok elhelyezkedését – magyarázza Ricardo Ibarra Roca, a Spanyol Ifjúsági Tanács elnöke. – De a munkaadók kihasználják, hogy a fiatalok nehezen jutnak ki a munkaerőpiacra. Spanyolországban eddig nem ütközött törvénybe gyakornokként alkalmazni valakit akár harminc éves koráig. Az Európai Bizottság 2012-ben kimondta, hogy a spanyol gyakornoki szerződések 60%-a törvényellenes, mert a gyakornokoknak nincsenek jogaik, és nem kapnak bért.
A spanyol fiatalok arra kényszerülnek, hogy külföldre menjenek dolgozni. Ez az egyetlen alternatíva, mégis úgy érzem, hogy ez tévedés.

Milyen lépéseket tesz az Unió, hogy gátat vessen ennek a folyamatnak?

- A szabályok jelenleg nem világosak -válaszol Natalie Stockwell. – A tagállamok különböző fogalmakkal dolgoznak, kell egy jó uniós keretszabály arra, hogy milyen minimumfeltételeket – szerződést, fizetést, valódi képzést – kell a gyakornoknak nyújtani. A szakmai gyakorlat nem válhat rosszul fizetett munkaviszonnyá.

Németországba 1995 óta nem érkezett annyi európai bevándorló, mint tavaly. A Németországba érkező spanyolok száma negyvenöt százalékkal nőtt. A közös európai munkaerőpiac már valóság, de nem teszi ez kiszolgáltatottá a munkavállalót?

- A válságra, a gazdasági helyzetre hivatkozva megváltoztatják az egész munkaerőpiaci modellt véli Jorge. – Én úgy gondolom, Európára lehetőségként kell tekinteni, de ehhez jobbá kell tennünk.