rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Milyen jövő vár a monarchiákra?


Világ

Milyen jövő vár a monarchiákra?

Egy hatalmas monarchia, ahol az uralkodónak jelképesek a jogkörei. II. Erzsébet nemcsak Nagy-Britannia, hanem tizenhat független állam királynője, és a Nemzetközösség vezetője. Minden héten tanácskozik a miniszterelnökkel, joga van kifejteni a véleményét. Fő feladata az, hogy erősítse a nemzeti egységet és identitást. II. Erzsébet kiemelkedik e téren: a britek 70%-a támogatja a monarchiát, amely a leggrégebbi múltra tekinthet vissza Európában.

Hollandiában szintén nagyon szilárd, több mint kétszás éves a monarchia, amely a nemzeti önazonosság alappillére. A hollandok háromnegyede támogatja. 2012-ig Beatrix királynő politikai hatalmat is gyakorolt, közbenjárt, hogy a választások után koalíciós kormányokat lehessen alakítani. Az új királynak, Vilmos Sándornak már nincs ekkora hatalma, de ő is minden héten fogadja a miniszterelnököt.

Belgiumban van a legnagyobb szerepe a monarchiának. A király részt vesz a kormányok alakításában, hetente fogadja palotájában a miniszterelnököt, konzultál a miniszterekkel és az ellenzéki pártok vezetőivel is. Ő szentesíti és hirdeti ki a szövetségi törvényeket. A flamand és vallon részre osztott országban az uralkodónak egyesítő szerepe van, hivatalosan nem Belgium, hanem a belgák királya.

Spanyolországban a diktatúra végén állították helyre a parlamentáris monarchiát. A király itt is a nemzeti egység és az állam folytonosságának jelképe. János Károly igazolta, hogy a demokrácia és a monarchia nem zárják ki egymást. Az utóbbi időben viszont mélypontra került a népszerűsége: csak 37 százalékos. Ebben nagy szerepe van a királyi család körüli botrányoknak.

Ez is mutatja a modern monarchiák törékenységét. Az uralkodók és családtagjaik nem követhetnek el olyan hibákat, amely megkérdőjelezi hitelességüket, mert az emberek gyorsan elpártolnak tőlük. Még akkor is, ha szerepük csak jelképes.