rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

AZ LCD-képernyők svájci atyja


Sci-tech

AZ LCD-képernyők svájci atyja

Bármerre fordulunk, szinte mindenhonnan képernyők néznek vissza ránk. Televíziók, monitorok, mobiltelefonok, digitális órák, az autók műszerfala, videójátékok. Kilencven százalékuk ugyanazon az elven alapul: az LCD vagyis a folyadékkristályos technológia elvén. Csak 2012-ben negyvenmillió LCD tévét adtak el világszerte, százmilliárd euróért, mai árfolyamon harmincezer-milliárd forintért.

Az LCD-technológiát Martin Schadt svájci fizikusnak köszönhetjük.
“Az ilyen képernyők laposak, könnyűek, olcsó fenntartani, mert nagyon kevés áramot fogyasztanak. Ma már bármilyen szögből jól lehet látni őket, és a színfelbontásuk is kiváló” – magyarázta a feltaláló.
Bármelyik elektronikai üzletben találni hordozható eszközöket. Ma már szinte egyikük sem létezhet LCD-technológia nélkül. Túl hamar lemerülnének a másfajta kijelzők áramfogyasztása miatt.
Az Euronews meglátogatta a feltalálót az otthonában lévő laboratóriumában is, egy gyönyörű, 15 ezres svájci kisvárosban, Liestalban, nem messze Bázeltől.
A 75 éves Martin Schadt nyugdíjasként is a találmánya tökéletesítésén dogozik. A képminőséget javítaná tovább, és új lehetőségeket keres a folyadékkristályok felhasználásához.
Saját házában is rengeteg LCD képernyő van. Ha közelről is megvizsgálunk egy ilyet, látjuk, hogy a kép több ezer apró pontból áll össze, ezek folyamatosan váltogatják színüket, lesznek világosabbak vagy sötétebbek. Minden egyes pont egy-egy szénhidrogén molekulákból álló folyadékkristály. Ezek elektromos impulzusok hatására váltogatják irányukat, ebből keletkeznek az optikai jelek, és végül minden összeáll egy képpé.
“Vegyünk két teljesen egyforma optikai szűrőt. Ezek nélkülözhetetlenek az összes folyadékkristályos eszköz gyártásához” – magyarázta a feltaláló. A szűrők látszólag simán áteresztik a fényt. Amikor Martin Schadt egymás mögé rakott kettőt, akkor is áthatolt rajtuk a fény, ők maguk pedig világosak maradtak. Amikor viszont az egyik filtert elforgatta kilencven fokkal, a fény nem tudott áthatolni rajtuk, és a kijelző elsötétült. “A folyadékkristályos eszközök ezen az elven működnek, csak áram, nem pedig emberi kezek forgatják őket” – jegyezte meg a fizikus.
Ezek a szűrők alkotjàk a képernyő apró pontjait is. Forgásuk közben lesz a teljesen sötétből egyre világosabb. És ugyanígy lehet a színeket is változtatni erre alkalmas szűrőkkel. Ezekből a változó fényerősségű pontokból lesz maga a kép.
A világon az első működő LCD-kijelzőt Martin Schadt 1971-ben, 33 éves korában építette. Z0ld alapon fekete számokat mutatott, és óráknál, zsebszámológépeknél használták.
A svájci feltaláló az egyik jelölt az Európai Szabadalmi Hivatal feltalálói életműdíjára, amelyet május 28-án adnak át Amszterdamban.
“Feltalálónak lenni egyfajta életforma számomra. Kíváncsi ember vagyok, folyton új utakat, szempontokat keresek, olyanokat, amikre mások nem gondolnak. És ez nagyon izgalmas” – mesélt motivációiról. Legfontosabb találmányáról, az LCD-képernyőkről pedig azt mondta:
“Ez egy nagyon hasznos találmány. Lehetővé teszi az embereknek, hogy gépekkel, autókkal, repülőkkel kommunikáljanak. És szerintem ez végtelenül izgalmas.”

A szerkesztőség ajánlata